Nyugdíjazásod alkalmából.

Egy pálya útja véget ér. A gyorsvonat megáll, s a búcsúzó útitárs más vonatra száll. 

Az idő vonatán lassan döcög tovább, s ha kinéz ablakán, nem fut el úgy a táj, ahogy elfutott az ifjúság.

Az ember a múltba ezerszer visszanéz, s szeretné újraélni mindazt, ami szép.

Lassítaná az időt, s megállítaná a legszebb perceket, de az idő kerekét megállítani nem lehet.

Amilyen hosszú volt az út, annyi szépet rejt a múlt.

Ahogy este a Nap leszáll, úgy válik múlttá a jelen, míg pirkad a hajnal, a jövő csak sejtelem.

Az ember a múltba ezerszer visszanéz, könnyűnek látszik a búcsúzás.

De búcsúzni mindig nehéz.

(Bódi Irén: Az idő vonatán)